politikailag inkorrekt

szexista reklámok-álé

ember legjobb barátja

you mean egyedül?

keresztény merchandise

mindig használj óvszert!

wadda hells' angel??

Volt itt eddig elég móka-kacagás, most következzék valami fontos. Ha volnék idillikus-naív, tán proklamációt fogalmaznék az ügy érdekében, de helyette inkább csak felhívnám figyelmet a nyilvánvaló problémára, illetve némileg progresszívebben, azért javasolnék megoldást is.

Legegyszerűbben a futball felől közelíthető, mi a szívemet nyomja, és nem lehet igaz, hogy csak az enyém. Szent tehenünkről, a kölcsey-erkel siratóról van szó, mi másról, mely legalább annyira oka népünk minden keservének, mint amennyire következménye. A szöveg még úgy-ahogy elmegy, hálisten csak az első strófát szokás elzokogni, ám a zenéje kész katasztrófa, a szomorú vasárnap kánkán hozzája képest. Mire elhalnak a vonósok már nincs az a csodacsapat, amely ne hasonlítana inkább vert seregre, hát még ha eleve oldalunkon a képességbeli deficit.

Nincs mit szépíteni, a nemzeti imánkból áradó elkeseredett, lemondó kisebbrendűség fertőz, mint az ebola, nyomában letargia és nekikeseredett hunok fogcsikorgatása, ahelyett, hogy némi lelket és kedvet csiholna, miből egyébként is oly jelentős a hiány.

Szokás mondani, hogy a világon csak a magyar és a vietnami himnusz szomorú, melyek közül a vietnami a legkevésbé sem érdekel, de a méltóságnak álcázott, vernyákoló, önsorsrontó attitűdből kurvára elegem.

Mi lehetne a megoldás?

Mivel a hazai közeg konzervativizmusával kapcsolatban nem lehetnek illúzióink, így rögvest tennék annyi engedményt, hogy a szöveget nagyjából meghagyva csak a zenéhez javasolnék nyúlni inkább. Mifelénk persze erre is alapból kötelet kiált a kucsmás, de ha körbenézünk egy kicsit világban, akkor találni némi bátorítást.

Pergerék történelmi érdemeit pillanatig nem vitatva, céljainknak egyébként is sokkalta megfelelőbb alternatívát kínál az amerikai modell, mely meglehetős szabadságot biztosít előadónak színezni star spangled bannert. További pozitívum, hogy eleinte arrafelé is meglehetős hőzöngéssel fogadták az újítást, ám idővel a nagyja megbékélt, sőt kifejezetten igénylik a soulos/diszkós/r'n'b-s/blues-os stb variációkat.

ideig hőzöngtek


ma már igénylik

Mindez szép és jó, ám érezzük, hogy a játékmód liberalizálásánál esetünkben több kell, erkel dallamából James Brown legyen a talpán, aki képes bármi funkysabbat elővarázsolni. Radikálisabb megoldás szükségeltetik, kotta a kukába, helyette pedig jöhet valami alkalmasabb melódia. Erre is van példa persze, egyrészről a tulajdonképpen ellentétes megfontolásból elkövetett Serge Gainsbourg klasszikus (az eredendően vérszomjas Marseillaise barátságos dub-reggae verziója), másrészről egy Adam Hill nevű ausztrál komikus mutat kiutat, ki az advance australia fair finomkodva vernyogó kórusát cserélte egy nemzeti karkaterhez jobban illő hazai rockklasszikusra. (Tegyük hozzá rögvest, hogy az istentelen Serge az eredeti refrénből mindössze annyit hagyott meg: "Fegyverbe, satöbbi" amihez én sosem volnék elég bátor.)

Aux armes, etcetera

working klasszis megoldás

Visszakanyarodva immár a saját portánkhoz, volna egy tiszteletteljes ajánlatom a dallamot illetőleg, mely mind hangulat, mind dalolhatóság, mind népszerűség szempontjából igen megfelelne a célnak, ráadásul szinte hozzá se kéne nyúlni a szöveghez, a stadionokban pedig úgy szólna, mint semmi más, a selecao is remegő aranylábakon várná a közepet, ha rágyújt a b-közép.

Egy szó, mint száz: Guantanamera. Tudom-tudom, kicsit komcsiízű, de ez könnyedén védhető azzal, hogy eredetileg egyáltalán nem volt az, arról meg mit tehet a nóta, hogy később ráhúztak egy vörösöknek tetsző verset. Viszont ismeri mindenki (a lelátó népe különösen), kellően nemzetközi, mesésen szól, és ezerféleképpen lehet cifrázni az alkalomnak megfelelően. Október 6.-án mehet a fejlehorgasztott, borongós verzió, műsorzáráskor egy szolíd altatós, szilveszter éjfélkor vérpezsdítő eltáncolós, a Puskásban meg skandálhat a soktízezer.

ősváltozat

mulatós

örömtől részegült

Hogy meggyőzzek minden kétkedőt, a szöveget már passzítottam is ritmushoz, és csak kicsit árnyaltam eredeti jelentésen (amennyi rá is fért). Ritmikailag, amennyire lehetett, tartottam az eredeti könnyed, nyolcszótagos, soron belül leginkább 3/2/3-as ütemét, itt-ott kicsit tán igyekezni kell, hogy gördüljön (azok a fránya hosszú magánhangzók), de ez még mindig sehol a "hozz rá-á"-hoz képest. A verszakok végi felkiáltójeles sorok aféle refrénként skandálandók, valamint rádobtam egy sommázó zárlatot, amely szintén.

Jóisten áldd meg a magyart,
áldjad meg jókedv bőséggel,
feléje nyújtsd ki a karod,
segítsd, ha küzd ellenséggel.
Küzd ellenséggel! Segítsd, ha küzd ellenséggel!
Küzd ellenséggel, segítsd, ha küzd ellenséggel!

Eleget tépte a balsors,
hozzál rá sok víg esztendőt,
néped már régen bűnhődte,
rég meg a múltat, jövendőt,
Múltat, jövendőt! Hozzál rá sok víg esztendőt!
Sok víg esztendőt, hozzál rá sok víg esztendőt!

Áldd meg a magyart!
Istenem, áldd meg a magyart!
Áldd meg a magyart,
istenem, áldd meg a magyart!

A zárlat univerzálisan használható, akár égnek a fiúk meggypirosban, akár gálázunk. Előbbi esetben hangsúly az égi segítségért fohászkodáson, utóbbi esetben pedig az univerzum elismerését követelheti véle lelátó népe a pompás nemzetre, mely ilyen ügyesen labdázó fiakat szült.

(Bár javaslatom, szerény véleményem szerint, többet lendítene az ország hangulatán, mint Buda felszabadítása óta bármi, nincsenek kétségeim. Marad minden, ahogy volt, legfeljebb az éneklőt megrészegítő hazaszeretet csempészhet némi derű a tátogó vigyázzállásba.)

fűti a spirit

Szívküldi

Szerénytelenség nélkül: a youtube két legviccesebb táncos videóját kapjátok ma. Az elsőért hála a neatoramanak, a kreatív amerikai srácoknak és persze nekem, aki pillanatig nem habozott rászánni pár percet darabra, miután megérezte az amatőr báj mögött rejtező potenciált. Különösen ajánlott Ádnak, részint a magunk koreográfiái okán, részint a "Bobby Fischer" miatt.

A második videó felkutatása az első megtekintéséből obligát következett. Lévén a feltöltő spanyolajkú, az "airplane" mint kulcsszó pedig kissé általános, minden googlés rutinomra szükség volt, hogy ráleljek (végül a travolta+filmcím kombináció volt a befutó). Küldöm mindenkinek, de legfőképpen Denee.

török rambó, leírhatatlan

holy water

Kedvesem megtért texasból, s haza nem csak leírhatatlanul szép magát hozta nekem, de két parádés fotót is, egy sanantóniói vonatkozásban nem is jelentéktelen templomból. Fogas kérdés, hogy a szenteltvíztartó, vagy az alanti megoldás tűnik-e meglepőbben balkáninak, anyway, gyönyörű.

knockin on heaven's rope

nokomment

hótakaró

szakállas poén

Izlandi designerek, kik némi kárpótlás világnak a gejzírek országából, björkért. Már a nevük is instant meggyőző: Vík Prjónsdóttir, a produktumok közül pedig több is a kéne kategóriában. (Ohó Denee, bolt a környéken! Scandinavian Grace, 167 n 9th st brooklyn ny, haesetleg.)

"Volt egyszer, vagy nem is volt, egy legenda mely rólad szólt."

Akinek nem mond semmit a kép, az valószínű nem fogja érteni mit keres itt a videó, esetleg még arra gondolhat, hogy váratlanul eluralkodott rajtam a Reggina fanatizmus, ami persze nem igaz (forza juve). Ha viszont Kabir Bedi nevére úgy rohannak meg az emlékek, mint kalózok a kereskedőhajót, és még az olasz focit is szereted, akkor ne habozz: play! (hangot rá)

Nehéz megállni, hogy ha már ráakadtam ne osszam meg a legendás hős egyik ikonikus kalandját, klasszikus. Illetve nyilván kívánkozik ide eredeti főcím is, a változatosság kedvéért legyen mondjuk a csehszlovák (jó hosszú, ajánlom beletekerni úgy 1:50-et (avagy -2:36-ig), hol a kiállástól kezdődik el csak az igazi, kihagyhatatlan, éneklős-basszusgitáros rész.)

Letöröm a kezed!

közönségességen innen, finomkodáson túl, egy nagyszerű reklám a szarásról

A smárolós-bordatörős, avagy tudományosan CPR-nak rövidített módszer széleskörű elterjedése előtt igen érdekes metódusoknak jutott tér az újraélesztés területén. A fenti megoldás 1946-ból, például egy mérleghinta építését javasolja a korabeli hasselhoffoknak. (Érdemes egy pillantást vetni a széljegyzetben ábrázolt "mit ne tegyünk" illusztrációkra is.)

Mesés hópehelytervező játék a szimmetriatükrözősrajzolós fajtából (még-forgatósanimálósis!).

szép napunk van

Biztos jön majd valaki, aki gyorsan elmondja miért nem olyan nagyszerű ez a dolog, de addig is míg optimizmusunk elrontója meg nem jelenik a színen, ennek tessék nagyon-nagyon örülni.

A cikk egy újféle napelemről (innovation of the year és green tech grand award) szól, ami tizedébe kerül a korábbinak, nem kell hozzá se üveglap, se szilikon, cserébe flexibilis, és gyakorlatilag felületre nyomtatással(!) helyezhető bárhová. Hogy mutassam a perspektívát, csak az energia/költség hányadost említeném, mely igen racionális érv, több embert győzhet meg, mint felmelegedés ellen szomorúan borotválkozó jegesmedvékkel, és úszni tanuló hollandokkal operáló greenpeace hirdetések. A leghatékonyabb hagyományos napelem hatékonysága 3$/watt, ami épp háromszorosa a széntüzelésű erőműben előállított áram 1$/watt költségének, ami több, mint háromszorosa az új csodaelem 0.30$/watt költséghatékonyságának.

Mi több a megalkotók nem egy párnégyzetméteres darabbal turnézzák a kiállításokat és reménykednek a mihamarabbi hasznosításban, hanem felhúztak egy gyár, amelyből jövőre több panel fog kikerülni, mint az összes többi amerikaiból összesen. Az első 100.000 darabot egyébként európába szállítják, valami böszme naperőműhöz.

Az oldalon továbbá remek flash-animációk találhatók, melyek számomra is érthetően voltak képesek elmagyarázni a napelem mikéntjét.

a jukecs

Tegnap este hallottam történet magyar tudósról, kinek egy juh és kecske kombinációjából összegénelt lény volt a monomániája. Miután sikerült létrehoznia a "jukecst", másról se szólt élete, mint szülöttjének promóciójáról. Hogy a csodakombináció milyen előnyökkel bír, homályos. Világsiker nem lett belőle, emberünk annyit ért el, hogy munkatársai idővel már csak Jukecsnek becézték.

Utánagooglézve azt találtam, hogy a tudós nem más, mint Gergátz Elemér, az Antall-kormány egykori földműv minisztere, a kárpótlás élharcosa (maradt volna a jukecsnél). Portrét nem, de ezt a boldog békeidős elnökségi képet találtam róla, sajnos nem tudni melyik ő a sok jóképűből.

talán a fehérköpenyes?

Ember tervez, isten végez, mi másnak egy élet munkája, máshol megszületik magától. Mindenesetre megnéztem volna a génbűvész arcát mikor értesült a leghagyományosabb módon létrejövő kecske-juh hibridről, mely a "Botswana büszkesége" nevet viselte ("Toast of Botswana" in english, a toast szerteágazó jelentései közül erre tűnt a legadekváltabbnak fordítani).

Az afrikai jukeccsel kapcsolatban semmiféle hasznosítás nem merült fel, sőt azt sem tudni mekegett, vagy bégett. Az egyetlen jelentős tulajdonsága, melyben minden forrás egyetért, hogy noha terméketlen, ámde valódi szexmachine volt, meghágott minden környezetében febukkanó kecskét és juhot, magasról téve a párzási időszak dogmájára. Ennek következtében először kiérdemelte a "Bemya" azaz "erőszaktevő" nevet, majd viselkedése annyira tolerálhatatlanná vált, hogy műtéti úton ivartalanították.

Bemya, a "rettegett"

Történet persze hamarost arra indít, hogy szabadon engedjük fantáziánkat témakörben. A háztáji lények nyújtotta viszonylag nagyszámú kombinációból eddig kizárólag a klasszikusan unalmas öszvér futott be karriert, ám többek közt a "Diszló" és a "Nyúhén" létrehozásában is volna fantázia. Előbbi őrületes húsmennyiség, utóbbi pedig hosszú füleivel el tudja hesegetni a legyeket, állandóan növő fogai miatt legel mint a gép, továbbá nagyméretű bogyós trágyája könnyedén begyűjthető, egyben pompás játékszer a szegény parasztgyerekenek.

Felmerült még az igen gazdaságos üzemeltetésű "Mahén" (macska-tehén) is, mely valódi kuriozumként önmagát táplálhatná tejjel.

Bár a nyúhén és társai egyelőre váratnak magukra (hahó, mr gergátz!) de különböző ötletes keresztezések már történtek a világban. Létezik például az északamerikai bölény+tehén kombó, mely a hústermelés érdekében jött létre, erre utal a neve is: Beefalo.

beefalo, avagy húsbőlény (bocs)

Nála lényegesen nagyobb hagyományokkal rendelkezik a középázsia öszvérének is tartott jak+szarvasmarha párosítás, melynek neve "Dzo"(hím), illetve "Dzomo" (nőst). Dzo és Dzo-né húznak, vonnak, cipelnek és a húsuk is finom (állítólag).

kis dzo, nagy dzo

A lámateve ("Cama"), az Emirátusok tudósainak büszkesége. Gondolom praktikus szempontok hívták életre, bár a sivatagi közlekedésre alkalmatlan és púpja sincs (de lagalább nem fázik).

kellett, mint egy púp a hátamra

Létezését tekintve a mesterségesen létrehozott fogyatékos tevénél sokkalta védhetőbb állat a természet produkálta zebra-szamár, mely a szkeptikusabb szemlélődő számára könnyen tűnhet egy photoshop versenyre érkezett pályműnek. Lehet, hogy a"Zemár" senem cipel, senem különösebben ehető, ámde kurva jól néz ki.

anyu nem válogatott

A sok növényevő után végül essék szó a Zemár természetes ellenségeiről a tigroszlánról (tiger+lion="Liger") és a jaguszlánról (jaguar+lion="Jaglion"). A pöttyössel sem lehet nagy élmény találkozni, a tigroszlán viszont maga a rémálom, főleg a hím, mely a nősténnyel ellentétben steril, ám cserébe élete végéig növésben van, így a súlya idővel az oroszlánénak duplája is lehet. A barátságos "Hercules" jelenleg viszi a 400 kilót, fogyasztása 10-20 kg hús étkezésenként, két lábon pedig magasabb, mint 3 méter.

kecses jaglion

"a tigroszlánom szerint nem volt out"

Rettenet időjárásról jutott eszembe kedvesem kedves története kanadai ismerősről, ki az ottani zimankó elviselhetőségét firtató kérdésre alábbit felelte: "Once I went to the bus stop backwards"

A half-mile stretch of beach on Terschelling island, 70 miles north of Amsterdam, was littered with bunches of unripe fruit, Buren said.

Terschelling residents are no strangers to stuff turning up on their beach; a year ago thousands of tennis shoes, aluminum briefcases and children's toys washed ashore, drawing crowds of treasure-hunting residents. Some 20 years ago it was a load of sweaters.

Plenty of beachcombers came early Wednesday for a look, said Buren, "but not as many as when we had the sneakers."

had a bad day (at the office)

A Gracenote nevű cég az a titokzatos szerveződés, kiktől a winamp, vagy a többi népszerű alkalmazás beszerzi a hallgatott zenéhez kapcsolódó adatokat (magyarázva a rejtély miként kerül a kalózletöltött számhoz egyszerre lemezcím és borító a lejátszóban).

Szóval a gracenote feltett az oldalára egy térképet, amely a letöltött adatok alapján megmutatja, hogy az adott országban éppen mit hallgatnak legtöbben .

Persze tele fehér foltokkal, Csádból valószínűleg nem fut be túl sok elemezhető adat, de azt pl megtudhatjuk, hogy Nigériában a fent látható fiatalember és album a legnépszerűbb jelenleg (nem eladási, hanem hallgatottsági lista!). Az úr egyébként a legfőbb nigériai hiphopsztár , annyira, hogy egyszer már bele is lőttek. További védjegye, hogy különösen tetszik neki az igen eredeti 2/to/two számszóvicc. A neve ugyebár 2face Idibia. Az első lemeze a Face 2 Face, a második a Grass 2 Grace, a harmadik csak 2008-ra várható, de már tudni, hogy a Mine 2 Yours címet fogja viselni.

Részlet az amerikai elnökválasztáson induló Jello Biafra programjából:

Vandalise SUVs

In Maine, some people made counterfeit traffic tickets and ran around writing-up SUV owners as 'Earth criminals'. Then, in Santa Cruz, someone spray-painted dozens of SUVs in one night. The corporate media presented this as some terrible affront to civilisation, which was hilarious. We need a new law that owners of SUVs are automatically in the military reserve. Then they can go get their own goddamn oil.

További racionálisnak tűnő érvek itt.

A nem létező "napi idézet" kategória mai klasszikusa g doublev bushtól származik, hitelessége a lehető leghivatalosabb fórumon ellenőrizhető:

"Our enemies are innovative and resourceful, and so are we. They never stop thinking about new ways to harm our country and our people, and neither do we."

Az egyik leggyorsabban kiadásra került dal a világon: "wrote it for breakfast, recorded it for lunch, and we're putting it out for dinner." A videó összeütése további öt percbe kerülhetett, mindenesetre érdemes megfigyelni, hogy a "kései" Lennon határozottan hasonlít Tótawéhez, illetve mennyire nagyon kínos Yoko Ono.

"That is not a drug. It’s a leaf"

Talán mert hiányzik és messze, én pedig inkább lennék ott, mint itt, mindenesetre érdekes távolságcsökkentő módszerek következnek alant.

a lemúrok lenyűgöző poszt-matrixos mozgáskultúrája

jézusgyík vizen fut

embertársunk pedig autózik, amennyiben ez autó

Jól néz ki fentről

ez egy nemtudjákmi

ez egy vulkán és a körötte a 9 km sugarú nemzeti park

További képek a magasból találhatóak még itt. A dolgok, ha nincs éppen módunk a sztratoszférából nézelődni, közelről, sőt nagyon közelről is jól mutathatnak, még egy puhatestű reszelőnyelve is.

felpedrett radula

Persze szabad szemmel nehéz megfigyelni az ilyesmit, ezért is remek ötlet az olcsó indiai flinstones mikroszkóp, bambuszból.

$4